A település Magyarország déli részén, a Dél-Alföldön, Csongrád megye északi részén helyezkedik el, így az északi határa egyben megyehatár is. Az 5-ös főúttal, Kiskunmajsával, Jászszentlászlóval és Kistelekkel van aszfaltutas összeköttetése. Területén halad keresztül az M 5-ös autópálya, de csak a déli végénél lehet felhajtani rá. Lélekszáma 2004 fő. A lakosságnak több, mint a fele tanyán él. A község mezőgazdasági arculatú. Zömmel hajtatásos zöldségtermeléssel foglalkoznak (fólia és üvegház). Nagyobb vállalkozások is gyökeret vertek közigazgatási területünkön, mint pl. a Vetter Kft. (hűtőház, spárga- és gyümölcstermesztés), Kóser Vágóhíd (baromfifeldolgozás)  Kertészet (dísznövény- és zöldséghajtás, termálfűtés).

A csengelei erdőben írta 1932-ben Móra Ferenc az Aranykoporsó című regényének egy részét, a szállása az erdészházban volt (az 1980-as évek végén lebontották). Az íróra emlékeztetett a Móra Ferenc emlékfa is, mely fehér nyár volt. A kb. 25 méter magas fát az 1950-es évek végén kivágták. A volt erdészház közelében áll a 8 kocsányos tölgyből álló kör alakú csoport. 1900 körül ültették őket. Az alsócsengelei, vagy másképp Bogárháti templomromot 1975-ben tárták fel, az alapját mészkőből újra elkészítették. 1998-ban emléktáblát helyeztek el mellette, és körbekerítették. 2001-ben szentelték fel a csengelei Szent Imre templomot

Közoktatás és közművelődés területén a Csengelei Általános Iskola, Csengelei Szivárvány Óvoda és Egységes Óvoda-Bülcsöde valamint a Csengelei Alapfokú Művészeti Iskola működik. A Faluház sok-sok színvonalas rendezvény helyszíne, itt található a könyvtár is. A Csengeleház múltidéző programjaival igen népszerű.

Háziorvosi rendelő, fogorvosi rendelő és egy egészségház (Védőnői Szolgálat) biztosítja az egészségügy működését.