CSENGELEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

 

 

 

 

 

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. I. Bevezetés

 

1. 1. A pedagógiai program jogszabályi alapjai

- A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény

- A 32/1999. OM rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja.

- A 3/2011.(I.26) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és

tantervi programjának bevezetéséről és a kiadásáról szóló 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet módosításáról.

- A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

- Az 1/1998 OM rendelet 7. sz. melléklete: jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről.

- Az intézmény érvényes Szervezeti és Működési Szabályzata.

1. 2. Az iskola rövid története

Iskolánk 2001. szeptember 1-jétől működik. Három tanéven keresztül Czirok Zoltán egyéni vállalkozó fenntartásában működő intézményben mind a négy művészeti ágon ( zene, tánc, képző- és iparművészet, szín-és bábművészet ) folyt oktatás.

Zeneművészeti ágon furulya, trombita, vadászkürt, harsona, tuba és ütőhangszerek oktatását kezdtük meg, de terveztük még klarinét, oboa, fuvola tanszak beindítását is. Képző- és iparművészeti ágon kézműves tanszakot, szín- és bábművészeti ágon színjátékot, táncművészeti ágon társastáncot indítottunk be. Az egyéni zeneoktatás mellett fontosnak tartjuk a zenei együttesek létrehozását, ahol a növendékek személyiségére is nagy hatással vagyunk. Formáljuk önbecsülésüket, önértékelésüket, egymáshoz való viszonyulásukat, egymásra figyelésüket. Így művészeti iskolánkban megalakult a furulyaegyüttes, fúvószenekar, ütőegyüttes.

Művészeti csoportjaink aktívan kiveszik részüket a település kulturális életéből, helyi rendezvények, megyei találkozók állandó résztvevői, valamint Csengelén kultúraközvetítő szerepe is van a művészeti iskolának.

Az évek során az ütőhangszerek oktatását és a kézműves tanszak működését felfüggesztettük szakképzett tanár hiányában.

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy növendékeink közül a legtehetségesebbek versenyeken, találkozókon mutathassák be tudásukat. Tánc- és színjátszó csoportjaink is versenyeken, találkozókon mutatják be produkcióikat.

2004-től A Főnix 2004 Művészetoktatási Alapítvány vette át az iskola fenntartását, amely azóta is az intézmény fentartója.

Helyi nagy rendezvényeink: a Csengelei Fúvószenekari Találkozó, melyet minden év pünkösd szombatján rendezzük meg. A másik a Csongrád Megyei Kistelepülések Hangszeres Versenye, mely április utolsó szombatján kerül megrendezésre a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva. Célunk ezek megrendezésével bebizonyítani azt, hogy az elszigeteltebb, kistelepüléseken is élnek és dolgoznak nagyon tehetséges gyerekek, itt is szükség van a művészetoktatásra.

A művészeti iskola és a helyi önkormányzat is nagyon jó kapcsolatot ápol, anyagi és erkölcsi támogatást is nyújtanak. Az iskola pedig felvállalja a településen a kulturális élet mozgatását is. Összehangoljuk a programokat, falunapokat, szomszédolót szervezünk, ahol a Népdalkör és Citerazenekar is fellép. Az idősebbek igényeit is figyelembe véve alakítjuk a helyi programokat

II. Az iskola jogi státusza:

1. Az iskola neve:

Csengelei Alapfokú Művészeti Iskola

2. Az iskola székhelye:

6765 Csengele, Deák Ferenc u. 25.

3. Az intézmény típusa:

Alapfokú művészeti iskola

4. Az iskola működési területe:

Csongrád megye,

5. Az iskola telephelye:

6765 Csengele, Deák Ferenc u. 25.

6. Az iskola alapítója és fenntartója:

Főnix 2004 Művészetoktatási Alapítvány

6728 Szeged, Hídverő u.108.

Bírósági bejegyzés száma, kelte: Pk 60. 086/2004/3. Szeged, 2004. június 18.

7. Az iskola jogállása:

Az iskola önálló jogi személy, vezetője a fenntartó által kinevezett igazgató

8. Az iskola alaptevékenységei:

Alapfokú művészetoktatás

- Államháztartási szakfeladatok rendje szerinti besorolása:

85203 Alapfokú művészetoktatás

852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban

852032 Alapfokú művészetoktatás képző és iparművészeti, táncművészeti, szín- és

bábművészeti ágban

- Államháztartás szakágazati rendje szerinti besorolása:

852020 Alapfokú művészetoktatás

 

Ezen belül a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet szerint, lemenő rendszerben az alábbi művészeti tárgyak oktatása:	Valamint a 3/2011 (I.26.) NEFMI rendelet szerint felmenő rendszerben az alábbi művészeti tárgyak oktatása.:
Zeneművészeti ág: - furulya;	Zeneművészeti ág: Fafúvós tanszak : Furulya
- trombita; - kürt; - tenor-bariton; - harsona; - tuba;	Rézfúvós tanszak : Kürt Trombita Harsona-Tenorkürt-Baritonkürt Tuba
Színművészeti ág: - Színjáték tanszak	Színművészeti ág: - Színjáték tanszak
Táncművészeti ág: - társastánc tanszak	Táncművészeti ág: - társastánc tanszak

 

9. Vállalkozási tevékenység: nincs

10. Az iskola vagyona, a vagyon feletti rendelkezés:

- Az iskola működéséhez szükséges anyagi eszközöket a fenntartó bocsátja a rendelkezésre.

- Az intézmény tulajdonában ingatlanvagyon nincs

- A fenntartó által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközökből vásárolt ingó vagyontárgyak az iskola saját tulajdonát képezik.

11. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.

 

Pedagógiai alapelveink:

A Csengelei Alapfokú Művészeti Iskola nevelési programja és tantervi irányelvei szakosított pedagógiai alapdokumentum, mely az iskola pedagógiai tevékenységét írja le.

Pedagógiai programunk tartalmazza iskolánk sajátos nevelési célkitűzéseit, feladatait, szakterületeit és azok tanszakait, tevékenységi formáit a pedagógiai tevékenység személyi, tárgyi feltételeit, eszközigényét.

A jelen dokumentum irányelveiben megfogalmazódik a művészeti nevelés célja, feladatai, a gyermek művészeti képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához szükséges feltételrendszer, a különböző művészeti területek, szakok és tanszakok programjai, tevékenységi formái, követelményei, valamint a művészetpedagógus feladatai.

A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van.

A nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakulásában, a növendék aktiválásának kibontakozásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében.

Alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszünk, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság.

Lehetőséget kell adni minden általunk művelt tanszak – táncművészet, zeneművészet, színművészet, képzőművészet – egymás közti megismertetésére, bemutatására.

További fontos cél: kihasználni a különböző szakterületekről verbuválódó tantestület szakmai egymásra hatását, törekedni kell az oktató-nevelő munkában egymástól szerzett ismeretek saját szakmabeli hasznosítására.

Fel- és megismerni a tanulókkal a művészeti ágak komplexitását, egymást kiegészítő és erősítő hatását, ezzel érdeklődést ébreszteni bennük a társművészetek iránt.

Az iskolavezetés célja az itt dolgozó kollégák meglévő szakmai ismereteinek bővítése, valamint a további szak-párok képzésében való részvétel lehetőségének a megteremtésével a legmodernebb művészetoktatás alapjainak lerakása.

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgás – képző műveltségének sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, kézügyességének fejlesztésére, gazdagítására.

Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevelni a célunk, hozzájárulni, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészet iránt. Feladatunk még a tanulók kreativitásának, improvizációs képességének, készségének kibontakoztatása.

Minden tanulónak biztosítjuk az egyén adottsági, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét.

A harmonikus személyiségfejlődés érdekében a gondolkodási képességeket, az érzelmi- akarati jellemzőket, a testi és lelki egészséget egyaránt gondozzuk.

A tehetségek fejlesztését kiemelten kezeljük, a kreatív képességek kialakulásához pozitív környezeti hatásokat (motivációs tényezőket: kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, szorgalom, kitartás, becsvágy) biztosítunk.

A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátításával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét.

Reálisan önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását.

Az iskola alapvető céljának az oktató jellegű, értő, műélvező és befogadó magatartás elsajátítását. Ezt tekintjük fő feladatunknak, erre épülhet a tényleges alkotó tevékenység készségének kialakítása, eredményként pedig a pályaorientáció.

 

Azokat az elveket és feladatokat soroljuk fel az alábbiakban, amelyek iskolánk tevékenységét fokozottan jellemzik:

- A növendék személyisége a pedagógus személyisége által fejlődik, ugyanakkor visszahat a pedagógus személyiségére. A művészetpedagógiában különös felelősség hárul szakmailag és morálisan a pedagógusokra.

- A művészetpedagógia a művészet gyakoriságából indul ki és tapasztalatok által jut el az általánosításokhoz, katalizátorként használva ezeket a művészeti gyakorlatban.

- Mind kognitív, morális, mind kreatív értelemben jelentősége van a dolgok, jelenségek pontos néven nevezésének, a fogalmi tisztaság igényének, a lényeg világos megfogalmazásának és kiemelésének.

- A kreatív tevékenység, a megismerés és alkalmazás során mindig az egyes műalkotás vagy kreatív feladat konkrétságából indul ki.

- A művészeti nevelésben fontos szerepe van a szokásautomatizmusnak, ezért az oktatás, a gyakorlás és a morális készségek kifejlesztése (különösen az első periódusban) a szoktatást állítja a középpontba.

- A készségfejlesztésben a dicséret módszerét helyezzük előtérbe, de gondosan vigyázunk, hogy dicséretet csak a valóban arra méltó megnyilvánulások kapjanak. A negatív megnyilvánulásokat következetesen és határozottan néven nevezzük és gondoskodunk, hogy lehetőség nyíljon a kijavításukra.

- Iskolánkban többeket kell műélvezővé, mint művésszé nevelnünk. A művésznevelést is műélvezői alapállásból közelítjük meg. A művészi kreativitást a műélvezői kreativitás magasabb fokának tekintjük.

- A műélvezetben és a művészi kreativitásban egyaránt meghatározónak tartjuk a reális valóságlátást, ugyanakkor határozottan rámutatunk az öncsalás, önámítás értelmetlen és destruktív voltára.

- Az alkotói kreativitásban döntőnek tartjuk a követelmények adta szabályok betartását, a pontosság és az önfegyelem gyakorlását.

- Fontos számunkra az igényesség. Ezért mindig kicsit magasabbra helyezzük a feladatmegoldás mércéjét annál, mint amit kényelmesen teljesíthet a növendék. Ugyanakkor ügyelünk arra, hogy ne állítsuk őket megoldhatatlan feladatok elé. Az esetleges kudarcok sem tántorítanak el sem nem növendéket, sem oktatót újabb kihívások elfogadásától. A pedagógus kötelessége, hogy a kudarcot megfelelő egyensúllyal harmonizálja.

- Minden cselekedet pozitív vagy negatív követelményekkel jár. Nem a követelmény súlyossága a döntő, hanem annak belátása, hogy semmi sem marad előnyös vagy hátrányos követelmények nélkül.

- A fegyelem fontos tényezője az önállóság és a szabadság, de bármelyik túlsúly torzulást okozhat az alkotó tevékenységében. Az egyensúly fenntartása az oktató legfőbb feladatai közül való.

- Kevés dolgot teszünk kötelezővé, viszont sokat kívánatossá, választhatóvá különösen pedig vonzóvá. A döntés felelőssége a nevelőé, hogy a döntések megfelelő hatással és követelményekkel járhatnak.

- Tanulásban, gyakorlásban, kísérletezésekben nagy teret szánunk a próbálkozásoknak, egyéni elképzelések végrehajtásának, de a megalapozott bírálatnak is. Becsüljük a sajátos elképzeléseket, tiszteljük ezekben a személyiség önállóságát, de mindig megkívánjuk a felelőséget is.

- Összefoglaló értéknek tartjuk a mesterség tiszteletét, a megbízható mesterségbeli tudás igényét és követelményét. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, valamint más kultúrák, szokások megismerését.

Ruth Bang nyomán (A segítő kapcsolatok TK.: 1980, 83-86. oldal)

III. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai

Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás, másodlagos célja az, hogy lehetőséget teremtsen az iskola tagjainak baráti kapcsolatok kiépítésére, az olyan alapvető szükségletek kielégítésére, mint a szeretet, elfogadás, biztonság, megbecsülés, önbecsülés, mely alapvető szükségletei az embernek és az önmegvalósításnak.

A tanítási-tanulási folyamat során strukturált tudást közvetítünk: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás, a magasabb művészeti szintű illetve új körülmények között alkalmazás képességének kialakításával (kreativitás).

A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a művészeti tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati, esztétikai stb.) és a szükségletek alakítása.

A tanulási tevékenység közben és a tanulói közösségi élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, kommunikációs képességeit, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll: meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden egyes gyermekben személyiségének saját értékeit.

Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom.

A tehetséges növendékeink számára biztosítjuk kognitív érzelmi és szociális szükségleteik kielégítését (kognitív: lehetőség az önálló, önirányított önfejlesztésre, lehetőség a tapasztalatszerzésre, hatékony tanulási készségek kialakítására; érzelmi szükségletei: bátorítás az elmélkedésre, kérdésfeltevésre, kockázat-vállalásra; szociális szükségleteik: megtanulják az emberek tiszteletét, el tudják fogadni másságukat).

Valljuk, hogy a tehetség önmagában nem feltétlenül érték, csak akkor, ha a személyiség fejlődése legalább annyira lépést tart a tehetséggel. Nevelésünk tehát az egyoldalúság ellensúlyozására a tehetség és az egész személyiség harmóniájának megteremtésére törekszik.

Pedagógiánknak alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú növendékeket – képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsünk fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, másrészt arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra, művészetszerető, művészetpártoló emberekké váljanak és képesek legyenek művészetbaráttá nevelni környezetünket

III. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai

- Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll, az egyéni képességek

kibontakoztatása.

- A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ezáltal motivált munkában kell fejleszteni a

növendékek felelősségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodást.

- Tudatosítani kell a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket.

- Erősíteni kell a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a jellem formálásával szolgálni a

gyermek személyiségének érését.

- Tudatosítani kell növendékeinkben a közösség demokratikus működésének értékét és

jellemző szabályait.

- Olyan helyzeteket kell teremteni amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja

megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét.

- Fogékonnyá kell tenni gyermekeinket saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok,

majd a tágabb társadalom értékei iránt.

- Erősíteni kell az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztetni más

népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére.

- Intézményünk feladata, hogy felkarolja a Csongrád megyei ifjúság művészeti nevelését, s

ezzel egyidejűleg hagyományainak ápolását, kulturális értékeinek megőrzését és népszerűsítését.

III. 2. A nevelő-oktató munkák pedagógiai eljárásai

- Az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően visszajelzést, értékelést adunk a tanulók/növendékek fejlődéséről. Segítjük az önfejlesztő stratégiájuk alakításában őket.

- Kiskorú növendékeknél fokozatosan vezetjük át őket a játékközpontú cselekvésekből az iskolai tanulás tevékenységeiben.

- Mintákat adunk az ismeretszerzéshez (aktív részvétel az ismeretszerzésben), a feladat- és problémamegoldáshoz.

- Fejlesztjük a növendékek kreativitását, gondoskodunk egészséges terhelésükről, követjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztő értékelést adunk róluk.

- Értelmi és érzelmi alapozással formáljuk a személyiség erkölcsi arculatát, megismertetjük, gyakoroltatjuk a helyes magatartásformákat.

- Erősítjük a kortárskapcsolatokat.

- Formáljuk meggyőződésüket; előadások, magyarázatok, beszélgetések, önálló és közös elemző munkák, viták segítségével.

III.3. Nevelő-oktató munkák pedagógiai eszközei

A tanulók szociális érdeklődésére, képességeire épülve végezzük pedagógiai tevékenységünket a tehetségek gondozására és a személyiség gazdagodására irányultan.

- A pedagógiai eszközök megválasztásában kitüntetett szempontok:

• Minden gyermek számára, az életkori jellemzők figyelembe vételével, képességeinek, érdeklődésének, valamint további céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat biztosítani.
• Személyes példamutatással neveljük növendékeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tisztántartására.

- Intézményünkben az alábbi csoportosításban az alábbi nevelési módszereket, eszközöket alkalmazzuk:

• A meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei.
• A tevékenység megszervezési módjai: megbízás, ellenőrzés-értékelés, játékos módszerek, gyakorlás.
• A magatartásra ható módszerek:
• Ösztönző módszerek: helyeslés, biztatás, elismerés, szereplési/bemutatkozási lehetőség, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás.
• Kényszerítő módszerek: felszólítás, kizárás az iskolából.
• Gátlást kiváltó módszerek, melyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzék: ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás.

- A nevelési módszerek különböző formái, változatai közül az alábbiakat alkalmazzuk leginkább:

• Nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, mely lehet szabad vagy irányított, spontán vagy tervezett, egyéni vagy csoportos.
• Nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika, szemmozgás, tekintet, testhelyzet, mozdulatok, gesztusok.

IV. Az egyes művészeti tevékenységek cél- és feladatrendszereinek meghatározása

Táncművészet:

A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.

A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére.

A táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

Figyelembe vesz az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésre építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket.

 

Társastánc:

Társastánc tanszakos tanulóink szintén kisiskolás kortól egészen 22 éves korukig ismerkednek a táncművészet fortélyaival, gyakorolhatják a standard és latin-amerikai táncok páros és csoportos formációit. Év közben számos szereplési lehetőséget biztosítunk számukra. A kiemelkedően tehetséges fiatalok egyesületi keretek között folytathatják tanulmányaikat, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a versenyzésre, versenytáncosok képzésére.

A páros táncok ismerete, az együtt táncolás öröme az, amit át szeretnénk adni a gyerekeknek.

 

Zeneművészet

Az alapfokú zeneoktatás alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző zenei-hangszeres szakterületeken való jártasság megszerzését.

A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.

Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelenségük megismerése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés.

A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelés. Az értékes zene megszerettetése, a növendékek zenei ízlésének formálása.

A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív muzsikálásra nevelése. Közreműködés egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusokban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.

Színművészet:

A képzés lehetőséget biztosít a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteinek gyarapítására, művészeti kifejező készségének kialakítására, a szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására.

Célja, hogy különböző dramatikus tevékenységformában, képességfejlesztő gyakorlatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációját.

Folyamatos fejlesztő tevékenység során a tanuló váljon képessé a dráma és a színház befogadására értelmezésére, színházi produktum létrehozására

Készítsen fel:

- Drámai szövegek értő olvasására

- Színházi technikák tudatos alkalmazására

- Improvizációra

- Karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel

- Színészi játékra

- Szerepek megformálására

- Rendezői instrukciók alapján végzett munkára

- Színházi előadások elemzésére, élvezetére

V. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A személyiség:

Olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, mely veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel való folyamatos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában „én tudata” birtokában többé- kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát.

A személyiséget a biológiai tényezők (öröklés) és a környezeti, nevelési hatások – egymással szoros kölcsönhatásban – együttesen határozzák meg. A környezeti hatások befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés-oktatás személyiségformáló hatása.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok négy területre bonthatók:

a) Az értelem kiművelésére (kognitív kompetencia)

b) Segítő életmódra nevelésre (szociális kompetencia)

c) Egészséges és kultúrált életmódra nevelésre (személyes kompetencia)

d) A szakmai képzés alapozására (speciális kompetencia)

 

Az alapfokú művészetoktatás ezen területek gondozására nem azonos súllyal biztosít lehetőséget. Képzési rendszerünkben az első és a negyedik terület kap nagyobb hangsúlyt.

Személyiségfejlesztést akkor végezhetünk eredményesen, ha ismerjük tanítványainkat és tisztában vagyunk a kitűzött célokkal, valamit helyesen választjuk a fejlesztés módszereit.

Alapvető iskolai módszerek a tanulók megismeréséhez: beszélgetések, célzott megfigyelések, a tanulói munkák elemzése, a felmérések különböző fajtái. A személyiségformálás elengedhetetlen része az önértékelés fejlesztése. Erre az egyik legjobb módszer a szóbeli kommunikáció. A tanári vélemény akkor motiváló, ha először a pozitívumokról ad visszajelzést, csak azután szól a hiányosságokról.

A szóbeli megnyilatkozások bővítik a tanuló szókincsét, fejlesztik a metakommunikációs képességeket. A határozott fellépés kialakításában is pozitívan hatnak.

Az iskola sajátosságából adódóan fejlesztő hatásúak: a koncerteken való, szereplés, a közösségi és egyéni kiállításokon való részvétel, a pályázatok adta lehetőségekszéleskörű kihasználása.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és eszközökből vezetjük le.

A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét.

A művészetek táplálják a növendékek kialakuló érzésvilágát, egyfajta minőségre való igényességet alakítanak ki bennünk, s egyben szűrőként is szolgának az őket ma érő ingerözönben.

A művészeti nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a táncművészetben, valamint a képző- és iparművészetben ötvöződnek.

A művészeti neveléssel lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden tanuló élje át valamely/bármely területen a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön egészséges önbizalma.

Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a növendékekben a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelésünk megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A művészeti oktatás által létrejött pozitív élmények hozzásegítenek azokhoz az emberi tulajdonságokhoz, magatartási szokásokhoz, amelyek a műveltség területén az eredményes haladás, szereplés összetevői. A művészeti oktatás nevelő hatását lemérhetjük a közismereti tárgyak mindegyikével, a tanulók magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlődésében. A naponkénti gyakorlások, művek, koreográfiák megtanulásának eredményeképp fejlődik a memória, a motívumsorok, dallamok és dalszövegek naponkénti memorizálása edzi a bevésés képességét. A kiművelt növendék mozgáskultúrája is hatványozottan fejlődik. A tempó és dinamika betartása, a tánclépések megtanulása a figyelem, a koncentráció állandó munkáját igényli, ezeket fejleszti. A koreográfiák előadása különös figyelem-összpontosításra és rendre is szoktat. A vizuális képességek elsajátítása nagyban befolyásolja a körülöttük lévő vizuális élmények minőségi befogadását. A művészeti iskolába járó növendékek „szép” iránti elkötelezettsége, igényessége fokozatosan megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban és a magatartásuk kulturáltságában is.

 

VI. A tehetség, képesség, kibontakozását segítő tevékenységek

A tehetség a harmónia iránti sajátos igény megmutatkozása. A tehetséges ember az átlagosnál érzékenyebb a diszharmóniára, ezáltal késztetést érez a harmónia helyreállítására. Innen ered a tehetséges emberek sokszor tapasztalható vagy látszólagos kiegyensúlyozatlansága, a megszokott viselkedési normákkal való szembeállítása. A tehetséges tanuló nagyobb figyelmet, több toleranciát és megértő törődést igényel a nevelőtől.

Intézményünk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat”, amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek előre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek.

A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyerekekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítménykényszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkentett mértékű alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemző.

A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni.

Ezek:

- Az érintett gyermek, gyermekek kora.

- Milyen szinten állnak, mit tudnak?

- Milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük?

- Mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani?

- Mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására?

- Milyen feltételrendszer mellett dolgozik a pedagógus?

- Mennyi időt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába a pedagógus?

- Milyen elismerés és kik részéről várható a nevelő extra teljesítményéért?

Mindezek tisztázása után a növendékek, szülők bevonásával a lehetséges módszereket közösen megválaszthatjuk.

Ezek:

a) „minőségi” csoportba irányítás (egyénenként eltérő időben) kimagasló tehetségek esetében.

b) Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek.

c) Gazdagítás, dúsítás: hogy a tanévi anyagot az idő 2/3-a alatt sikerült feldolgozni és fennmaradó 1/3-nyi időben a növendékek egyéni fejlesztő programokkal dolgoznak.

 

A művészi képességek (rajz, zene, táncművészet stb.) rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezőktől, a környezet serkentő-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük művészi tehetség.

 

A tehetség megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak:

- Pályázatokon való részvétel (nemzetközi, megyei, városi szinteken)

- Versenyeken való részvétel (házi, városi, országos, nemzetközi)

- Külső rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi) való szereplés

- Való szereplés – tánc, színjáték tanszakok

- Gálaesteken, tanévzárókon történő fellépések

- Helyi tárlatokon való bemutatkozás

- Szaktáborokon való részvétel

A tehetség oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ-közvetítéséből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően.

A tehetséggondozás feltételei:

- A tehetség kutatása, felismerése;

- Megfelelő tárgyi-technikai feltételek biztosítása;

- Napi kapcsolattartás az azonos növendékek oktatók-nevelők között;

- Olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat (pl.: az elmagányosodás érzését, kortársak megvetését, hibáktól való szorongás érzését, stb.);

- A tehetséges pedagógusok, akik nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelni-oktatni.

A tanári munka professzionális szakma. Azt a pluszt, amitől sokan alkotó művészetnek is tekintik – a pedagógus személyisége adja hozzá.

Felelőssége abban áll, hogy a reá bízott minden ember egyedi és megismételhetetlen. Ezért az e „szakmát művelők személyisége és erkölcsi arculata oly mértékig feltétele a sikeres pályafutásnak, mint a szaktudásuk.”

 

VII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja.

Követelmények:

- Legyenek a tanulók nyitottak, megértők különböző életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket!

- Ápolják közvetlenül is a nemzetközi kapcsolatokat!

- Kapcsolódjanak be a tanulók a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába!

- A tanulók szerezzenek tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelésében, megoldásában!

Iskolánkban a táncművészeti, színművészeti, képzőművészeti ágak jellegénél fogva csak csoportos órák vannak. Ebből következően a növendékeknek számos alkalommal van lehetőségük közös produkciókkal közönség elé állni.

Ezen alkalmakkor kidomborodik a tanulók egymásrautaltsága, hiszen a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik. Ez mindenképpen fokozza a közösségérzést, a közösségért való munkálkodást is. A művészeti képzés során végzett közös táncolás, a színjátszás, s az alkotás öröme, mind-mind közösség- és személyiségfejlesztő hatással bír.

Tapasztalatinkból tudjuk, hogy a növendékekkel tett kirándulások, más településeken való szereplések, más települések művészeti csoportjainak fogadása, baráti kapcsolatok, ismeretségek kialakulásának lehetőségét hordozzák magukban.

Iskolánk meghatározó alapelve a gyermekközpontúság

Az iskola az egyes gyereket állítja a nevelés középpontjába. A pedagógusok személyes kapcsolataikkal, egyéni bánásmóddal teremtik meg a feltételeket az egyén fejlődéséhez. Az egymást választó, közösen tevékenykedő gyerekek – ha erre igényük megvan – közösséggé válhatnak. Ezeket a törekvéseket segítjük, hogy az egyének a normát közvetítő közösségében alapozhassák szuverenitásukat.

A gyermekek számára törekszünk a testi biztonság mellett, az érzelmi biztonság megteremtésére is. Minden tanuló érezze jól magát az iskolában, vegye körül kellemes környezet. A gyerekek egyéniségéhez empátiával, azt elfogadva közeledünk. A fejlesztésükhöz igénybevett időt optimálisan hasznosítjuk. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolában értelmes rend és fegyelem uralkodjék.

A gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez kedvező és inger dús környezetet teremtünk. Segítjük őket eligazodni az információk világában. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a személyességnek. Nagyra értékeljük a pedagógus személyes hitelességét és példaadását.

A tanár felelőssége, hogy mindenki számára a neki éppen legmegfelelőbb ismeretet és képzést nyújtsa. Minden gyermek azt kapja, ami számára a legfejlesztőbb.

A szülőkkel való kapcsolattartás igen fontos. A szülők igénylik a fegyelmezett munkára, igényességre nevelő pedagógiai programot, melyben kiemelt helyen kell, hogy szerepeljen a tanulmányi munka.

 

VIII. Pedagógiai munkánk során az emberi értékek és személyes tulajdonságok kiemelt fontosságúak

Szociális hátrányok leküzdése:

 

A gyerekek védelmét, pénzbeli, természetbeni és személyes gondos